„Hogy értsem, amit anyósom mond” – így tanítanak magyarul Bukarestben
A román-magyar kulturális kapcsolatokat építi a Liszt Intézet és az egyetemi hungarológiai tanszék román fővárosban. Szeretettel Bukarestből sorozatunk írása.
A román-magyar kulturális kapcsolatokat építi a Liszt Intézet és az egyetemi hungarológiai tanszék román fővárosban. Szeretettel Bukarestből sorozatunk írása.
Legalább öt újságírónőnek mondtak fel az utóbbi hetekben Szerbiában, mert valamilyen módon állást foglaltak az országban hónapok óta zajló egyetemista tüntetések – mellett. Újságíró-szervezetek szerint a valós szám ennél valószínűleg jóval nagyobb, de a nyilvánosságnak ennyiről van tudomása. Felmondásuk hivatalos megindoklása persze nem ez volt. Hirtelen munkaerő-felesleggé váltak.
Banu Mushtaq indiai írónő Heart Lamp című könyvét Deepa Bhashthi fordította angolra, a díjat ő is megkapta. Először fordul elő az is, hogy novelláskötetért adnak Nemzetközi Booker-díjat. Ezt az elismerést olyan műért lehet megkapni, amely angol nyelven is megjelent. Mushtaq novelláinak főszereplői Karnataka állambeli, nehéz sorsú muszlim nők. Szeretettel Indiából sorozatunk írása.
Amíg dalolt, rendben volt, a politikusok azt gondolták, ők is megfürdenek a népszerűségében. Ám elkezdték kényelmetlenül érezni magukat, amikor az énekes politizálni kezdett.
Vietnámi szépségszalonok, vietnámi illegális bevándorlók, vietnámi maffia – ahol az albán, szíriai, iraki vagy kurd embercsempészeknek nem osztanak lapot. Szeretettel Brüsszelből című sorozatunk írása.
Évtizedekig tartó vándorútján India északi csücskében, a Kis-Tibetként is emlegetett Ladakban írta egyik főművét, a tibeti-angol szótárt Kőrösi Csoma Sándor. Zangla akkori királya adott neki szállást palotája egyik kis szobájában, amely romjaiból a Csoma Szobája Alapítvány kezdeményezése nyomán épült újjá. A projekt egyik résztvevője Fehér Anna, aki mesébe illő módon találkozott Zangla hercegével, Stanzin Namgaillal. Tavaly összeházasodtak, így lett hercegné. A kis zanglai királyság India függetlenné válása óta hivatalosan már nem létezik, de a helyiek tisztelik a történelmi családot, így annak továbbra is vannak “uralkodói teendői”. Szeretettel Indiából sorozatunk szerzője Dardzsilingban, a Kőrösi Csoma Sándor sírjánál tartott megemlékezésen találkozott Fehér Annával.
Szerbia – továbbra is – forrong. Az eddig viszonylag csendes Szabadkán is nagy tüntetést tartottak az egyetemisták. Utazásaik során a kormánytól vagy a helyi hatalomtól függő emberektől és intézményektől nem sok jóra számíthatnak.
Romániai szerzőnk már régóta töpreng: miért változott meg a babakocsik világa? Gyermek-, de még ifjúkorában is, körülbelül 2000-ig a babakocsikban sokkal kisebb gyerekek ültek, mint most. Ezért a jelenség nyomába eredt, Alina Necșulescu bukaresti pszichológussal is beszélgetett erről. Szeretettel külföldről sorozatunk cikke.
Nem volt választás, a hatósági parancs szerint le kellett ölni a Meixner-birtok állatait a száj- és körömfájásjárvány miatt. A család nem adja fel, noha nagy áldozatokra lesz szükség az üzlet marhatartás újraindításához.
Belgium az az ország, ahol a végestelen-végig ki vannak világítva az autópályák, az ország jelképe pedig a nukleáris kor beköszöntét ünneplő csillogó-villogó emlékmű. De van jövője a korábban minden probléma megoldásának tartott atomenergiának?
Tóth Zsuzsanna a szabadkai székhelyű Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar hallgatója. Szinte a kezdetektől fogva rendszeresen részt vesz az egyetemisták tüntetésein, az első olyan magyar egyetemi hallgató, aki névvel és arccal vállalta jelenlétét ezeken a megmozdulásokon. Miért tartja fontosnak a részvételt, hogy néznek ki ezek az egyetemi szerveződések „belülről”, és mi lesz szerinte mindennek a végkifejlete – ezekről (is) beszélt a hvg360-nak.
Magyar anyanyelvűként sem könnyű 10-est írni a magyarérettségin, de vannak román anyanyelvű gyerekek is, akiknek ez sikerül. Szerzőnk több szempontot is felvet ezzel kapcsolatban, például azt, hogy a Regátban más volt a történelem, más nagyapák haragszanak egymásra.
Először írt indiai történész tudományos könyvet Közép- és Kelet-Európáról. Rakesh Batabyal az 1989-90-es rendszerváltás utáni évtizedek változásait tekinti át. Batabyalt annak idején egy amerikai történész Romániáról szóló munkája inspirálta arra, hogy a térséggel foglalkozzon, Magyarországon a politikán túl különösen a filmművészet és az irodalom ragadta meg.
Az Európai Parlamentben ma már a Fidesszel egy frakcióban ülő szélsőjobboldali Osztrák Szabadságpárt első sikerkorszakában lett pénzügyminiszter és egy ingatlanpanama főszereplője Karl-Heinz Grasser. Az ügy végére csak a minap tett pontot jogerős ítélet, Grasser négy év letöltendő börtönbüntetést kapott.
Két hét alatt csak a belga főváros egyik negyedében, Anderlechtben hét fegyveres leszámolás történt. „Olyan, mintha a Vadnyugaton élnénk” – mondják a helyiek. Ropognak a fegyverek Szeretettel külföldről sorozatunk legújabb, brüsszeli cikkében.
A vajdasági magyar pártok már korábban állást foglaltak, de nem okoztak meglepetést. Immár civilek is kiállnak a nyilvánosság elé. Szeretettel külföldről sorozatunk szerzője átfogó mérleget vont.
Az erdélyi ezermester faautójával bejárta Frankfurtot, Nürnberget, Bukarestet. Most pedig karbonszálas villanyautót épített.
Hogyan derül ki egy kisváros köztiszteletben álló vezetőjéről, hogy nem minden stimmel körülötte. Vagy hát igazából semmi nem stimmel körülötte.
A minap a szerző két baráti családjában is esküvőt tartottak. Ez nem két programot jelent, hanem valóságos eseménysorozatot, az indiaiak megadják a módját.
Hihetetlen mennyiségű fém tűnt el a nyílt pályáról és az állomásokról, jól szervezett maffiát gyanítanak a háttérben. Az információk az újvidéki állomáson történt tragédia nyomán kerültek elő.